Eln�z�st, hogy nem �rok olyan gyakran, de n�lam is ny�r van, �s pr�b�lom ki�lvezni. :) A mai bejegyz�sben szeretn�k �rni n�h�ny k�nyvr�l, ami meg�rintett, �s ami ut�n az a furcsa �ress�g �rz�se maradt.

M. A. Trapp: A Trapp csal�d
R�mlik valami a Muzsika hangj�b�l? Na, akkor azt felejtsd el. Nincs se b�r�n�, se aranyos kamaszszerelem, se nem ap�c�nak val� ap�ca. Egy igaz t�rt�netr�l van sz�, �s amit a Muzsika hangja elmes�l, csup�n egy apr� t�red�k az eg�sz m�b�l.
13 �ves koromban nyertem hittanversenyen a k�nyvet, �s mivel nem sokkal k�s�bb megbetegedtem, unalmamban elolvastam. M�r akkor is tetszett (ezen meglep�dtem, nem ezt v�rtam t�le), viszont a t�rt�net igaz�n csak p�r �vvel k�s�bb fogott meg.
Sz�momra a k�nyv az igaz hitet testes�ti meg, leny�g�z, ahogy az egyszer� emberek m�g a legnagyobb bajban is k�pesek hinni, hogy jobb lesz, �s ez nekem jobban k�zvet�ti a kereszt�ny �letutat, mint b�rmilyen m�s vall�sos elm�lked�s. S�t, m�g a szentek �let�n�l is jobban inspir�l.
(Ezek ut�n azt hiszem senki sem fog olvasni.)

P. Coelho: A Piedra foly� partj�n �ltem, �s s�rtam
Coelho pap�t ut�lni kell, mert unalmas, sek�lyes, nem tud �rni, az irodalmi s�t�n megtestes�t�je, meg am�gy is, j�l esik ut�lni. Haha.
�n csup�n az�rt r�gn�m seggbe az �reget, mert majdnem minden k�nyve ugyanarr�l sz�l. Sok k�nyvet olvastam t�le, �s az �t�dikn�l m�r az els� fejezet ut�n tudtam, hogy mi lesz a t�rt�net v�ge. Nem szeretem a Coelho id�zeteket sem, s�t semmilyen id�zetet nem szeretek, mert szerintem, ha egy adott r�szletet kiveszel egy sz�vegb�l, akkor elt�nik bel�le az a bizonyos plusz, amit sz�vegk�rnyezet �s az �ltala ny�jtott ismeret ad. Teh�t valaki, aki nem olvasta az adott k�nyvet, eg�szen m�sk�pp fogja �rtelmezni az id�zetet, mint az, aki olvassa. Ez persze nem felt�tlen�l baj, viszont Coelhoval �gy vagyok, hogy a teljes m�ben nem t�nik annyira k�zhelyesnek egy gondolat, mint kiragadva.
Egy�bk�nt van p�r k�nyve, ami tetszik, ezek k�z�l A Piedra foly� partj�n �ltem, �s s�rtam a legnagyobb kedvencem. Az egyik szobat�rsam is szereti Coelhot, besz�lgett�nk a m�veir�l, �s � azt mondta, hogy a Piedra neki nem annyira tetszett a vall�soss�ga miatt. Nekem pedig pont ez�rt tetszik. Igaz�b�l a szerelmi sz�l annyira nem is fogott meg, �n Pilar hely�ben belev�gtam volna az �r�somat a foly�ba, azt�n �j �letet kezdtem volna. A vall�sos sz�lr�l pedig ugyanazt tudom mondani, mint az el�z�n�l: a hit magas szint� meg�l�se mindig meg�rint. Egy�bk�nt a f�szerepl�vel, Pilarral is tudok azonosulni: a harca a „M�sik” ellen engem is arra inspir�l, hogy v�ltoztassak n�h�ny dolgon.

J. C. Grøndahl: Piazza Bucharest
Mindenekel�tt le kell sz�geznem, hogy ez a pasas nagyon sz�pen �r. Azt mondj�k, j� annak, aki nem olvasta az eredetit, mert a magyar ford�t�sa pocs�k. Nekem nincs kedvem neki�llni d�nul, viszont az j�r a fejemben, ha egy borzalmas ford�t�s ennyire sz�pen hangzik, akkor milyen gy�ny�r� lehet az eredeti?
Egy�bk�nt valahogy �gy kellene �rtelmezni ezt a m�vet, hogy milyen nagy az elt�r�s a rom�n �s a d�n �letszeml�let, identit�s k�z�tt, hogy hi�ba jobb az �let, nem tudsz beilleszkedni. Kellene. Ugyanis ez a k�nyv sz�momra nem ezt jelenti: csak a m� �ltal l�trehozott fikt�v val�s�g l�tezik, amelyben �n vagyok a k�ls� megfigyel�. L�tok egy n�t, aki a f�k �rny�k�ban a t�volban l�v� kisfi�t n�zi, �s szomor� vagyok. Vannak k�nyvek, amiket egyszer�en nem akarok elemezni, mert elveszik a l�ny�k.

M. Andersen Nexø: Ditte, az ember l�nya
Ha ezt a k�nyvet nem a buszon fejezem be, akkor biztosan s�rtam volna. M�g most is, hogy Citatumon elolvastam a k�nyv egyik z�r� gondolat�t, el�nt�tt a szomor�s�g. A f�szerepl�b�l, Ditt�b�l �rad a szeretet, �s olyan szomor�, hogy sosem tal�l viszonz�sra, csup�n egy megt�rt porszem a vil�gban. Hadd id�zzek egy blogb�l, mert engem is t�k�letesen kifejez: „Elolvas�sa ut�n, sok-sok gondolattal lettem gazdagabb. Mindenkinek aj�nlom, akit �rdekelnek az emberi sorsok. Az �r� annyira hitelesen, �s olyan zsenialit�ssal �r, hogy a reg�ny elolvas�sa ut�n m�g napokig az olvasottak hat�sa alatt voltam.”