…de nem vagyok benne különösebben tehetséges. Bemutató következik.

Ez pedig nem más, mint az aldis fényképezőgéppel össze-vissza kattintgatás, majd az elkészült képek túleffektezése Photoshopban. Vagy ahogy én szoktam hívni: „agyonfotoszopolt képek”. Ez viszonylag újkeltű hóbort nálam. Körülbelül egy éve szoktam rá, hogy a kirándulásokon fényképezek, majd az egyik téli túránk után nézegettem az elkészült képeket, és mivel mindegyik unalmas és szürke volt, úgy döntöttem, hogy viszek bele egy kis színt PS segítségével.

A legelső próbálkozásom ez volt (sorrend: before-after):

(Katt a képekre nagyobb méretért!) Egyébként még mindig ez az egyik kedvencem, nagyon tetszenek a fák színei. Ezt fél éve készítettem, és akkoriban a módosítások kimerültek a színekben és a kontrasztban. Aztán nem sokkal később kezdtem „bedurvulni”, előszeretettel cseréltem le a hátteret, vagy éppen tüntettem el dolgokat a képekről. Például:

Az aktuális kedvencem az alábbi fotó, de sajnos a többiek körében nem aratott akkora sikert. Megláttam ezt a képet, és egyből Jézus ugrott be, amint épp leszáll a keresztről.

A legújabb alkotásom pedig ez lenne, a lábam egy nagyító üvegén keresztül. Pakoltunk a házban, találtam egy nagyítót, elkezdtem vele játszani, és ismét rácsodálkoztam a domború lencse fizikai törvényeire. Gondoltam, megörökítem.

Nem vagyok nagy művész, nem is akarok ezekkel semmit sem kifejezni, de nekem örömet okoz, ha ezekkel a képekkel babrálhatok, néha képes vagyok órákig szórakozni egy-egy alkotással. Még van hová fejlődnöm.
Ha esetleg valaki több képet szeretne látni, itt megteheti. (Nem mindegyik képhez nyúltam hozzá.)