Ez a t�ma mindig a skandin�v filmekre eml�keztet, arra, hogy egyszer�en nem tudunk mit kezdeni az �let�nkkel, csak t�l�lj�k egyik napot a m�sik ut�n, c�ltalanul, �s m�r kit�rni sincs kedv�nk.

Egy sz�p napon el�veszed a t�kr�t �s belen�zel. Mit l�tsz? Magadat. De ha hossz� percekig b�mulsz magadra, a szitu�ci� kezd nagyon k�nyelmetlenn� v�lni. Pedig az �letben musz�j szemben�zn�nk �nmagunkkal, meg kell magunkt�l k�rdezni, hogy hov� tartunk, mit is akarunk tulajdonk�ppen az �lett�l. Mi�rt olyan neh�z szemben�zni azzal, ami van, mi�rt nem ismerj�k saj�t magunkat, �s mi�rt hazudunk �nmagunknak?
Ott �llsz a t�k�r el�tt, boldogan tartod a kezedben a diplom�dat. Ha eddig nem tetted meg, ez az a pillanat, amikor el kell gondolkoznod azon, hogy mit is akarsz kezdeni magaddal az �letben. Tudod, tudtad mindig is, hogy a diploma csak egy eszk�z, nem c�l. De akkor, abban a pillanatban f�jdalmasan bel�d has�t a felismer�s, hogy te is beleest�l abba a hib�ba, hogy c�lk�nt kezelted. Mit rontott�l el? Boldog vagy, �r�lsz az �t�s�dnek, de ez csak egy �tmeneti �llapot, tudod, hogy most m�r dolgoznod kell(ene), de valahogy nincs kedved hozz�, mert nem tal�lod �nmagadat, nincs meg az az �let�t, ami�rt �rdemes lenne harcolni. Ekkor j�n el az, hogy jelentkezel mesterk�pz�sre, doktorira, elv�gzel m�g egy szakot, f�l�veket halasztasz, de tudod, hogy mindezt csak az�rt csin�lod, mert nem akarsz kil�pni az �letbe. De m�gis, mit kellene tenned ahhoz, hogy megtal�ld �nmagadat?

Nem olvastam tudom�nyos elemz�seket a t�m�r�l, ez�rt a k�vetkez� bekezd�s csak a saj�t k�rnyezetem megfigyel�s�re t�maszkodik, nem reprezentat�v, �n ezt tapasztaltam, l�ttam.
Nagyon leegyszer�s�tve n�lunk �gy mennek a dolgok, hogy nyolcadik ut�n a „h�ly�k” mennek szakk�z�pbe, az „okosak” pedig gimn�ziumba. De m�gis, mi�rt kell, hogy az �ltalad v�lasztott iskola t�pusa hat�rozza meg a szellemi k�pess�geidet? Nem azt mondom, hogy egy�ltal�n nem sz�m�t az iskola, mert fontos, hogy mindenki megtal�lja a k�pess�geihez �s a c�ljainak legmegfelel�bb int�zm�nyt. Viszont azt nem �rtem, hogy mi�rt kell h�ledezni azon, ha egy kit�n� tanul� �gy d�nt, hogy nem a leger�sebb gimn�ziumba felv�telizik, hanem ink�bb aut�szerel� lesz.
Ismerek olyan embereket, akik egyetemre j�rnak melegedni (�s ezt nem csak a b�lcs�szek szokt�k csin�lni), de m�r akkor tudj�k, hogy soha, egyetlen percet sem fognak a v�gzetts�g�knek megfelel� munkak�rben dolgozni, s�t van, akinek az �letc�lja megval�s�t�s�hoz b�ven el�g lenne egy sima �retts�gi, de h�t hogy n�z ki az, hogy nem v�gezt�l egyetemet, �gyhogy �vente szakot v�lt, �s �lvezi a di�kigazolv�nnyal j�r� kedvezm�nyeket.
A m�sik baj az, hogy a di�kok t�bbs�g�nek m�g 18 �ves kor�ban sincs kell� �nismerete (err�l egy�bk�nt azt olvastam, hogy nem baj, ez kb. 30 �ves kor k�r�l fejl�dik ki a legt�bb emberben). �n p�ld�ul azt a hib�t k�vettem el, hogy a „Miben vagy j� �s rossz?” k�rd�st a tant�rgyakra �rtettem, nem pedig a k�l�nf�le k�szs�gekre. �gy �rtem el a „Hm-hm… biosz-k�mia fakult�ci�ra j�rok, de j� vagyok nyelvekb�l �s matekb�l, ezekkel a t�rgyakkal mit lehet kezdeni?” k�rd�shez. Val�j�ban nem �gy kellene feltenni a k�rd�st, hanem ink�bb arra koncentr�lni, hogy ki is vagyok �n, milyen tulajdons�gaim vannak, amiket a munka vil�g�ban kamatoztatni tudn�k. Hi�ba szereti valaki nagyon a n�met nyelvet, ha ut�lja az embereket, akkor ne menjen idegenvezet�nek.
A sz�l�i nyom�s sokszor nagyon er�s, sokan csak az�rt tanulnak tov�bb, mert otthon elv�rj�k t�l�k. „Szeretem az irodalmat/bioszt, h�t akkor jel�lj�k meg ezt a magyar/biol�gia szakot, valamire csak j� lesz!” – gondolhatj�k sokan. Valamire biztosan j�, �n nem �ll�tom azt, hogy diplom�val nem lehet elhelyezkedni, nem mellesleg az egyetemen megszerzett tud�s sosem v�lik a k�rodra. Viszont �rdemes azon elgondolkozni, hogy t�nyleg sz�ks�g�nk van-e XX diplom�ra ahhoz, hogy boldogulni tudjunk az �letben? Nem �rdemes az�rt �veken kereszt�l szenvedni, hogy azt�n a kuk�ba dobjuk a pap�runkat, nem besz�lve arr�l, hogy a fels�oktat�s nem olcs� mulats�g, m�g akkor sem, ha �llamis vagy, mert akkor az ad�fizet�k p�nz�vel „j�tszol”.

Mostan�ban sokszor felmer�lt bennem a k�rd�s, hogy merre tov�bb, mihez is kezdjek magammal. �rdemes-e ezt �s ezt elv�geznem? (Itt felmer�l a k�rd�s, hogy mit �rt�nk „�rdemes” alatt. Gondolom, a t�bbs�g az anyagi haszonra asszoci�l el�sz�r. Viszont nemr�g az egyik tan�rom r�mutatott, hogy a kultur�lis �rt�kek is lehetnek ugyanolyan fontosak, csak h�t abb�l k�nnyebb �hen halni.) Az ut�bbi id�ben �gy �reztem, hogy elvesz�tettem az utamat, fogalmam sincs, hogy mihez kezdjek magammal, �s nem akarom, hogy a multik vil�ga bedar�ljon. Sokat gondolkoztam, �s v�g�l arra jutottam, hogy szeretem, amit csin�lok, �gy h�t kiss� bizonytalanul, de folytattam az �tlagosok �tj�t.

�gy v�lem, fontos, hogy n�ha meg merj�nk �llni, szemben�zni �nmagunkkal, v�llaljuk a felel�ss�get, �s ne f�lj�nk v�ltoztatni. Nem k�nny�, de szerintem �gy elker�lhet� (vagy legal�bbis kevesebb) lenne a c�ltalan l�t, a diplomahalmoz�s �s a hasonl� probl�m�k.